Kiricsi Karola NMHH szóvivő sajtótájékoztatón közölte: a Klubrádió, mint minden pályázó, ismerte a frekvenciapályázat értékelési szempontjait és az objektív [számszerűsíthető] kritériumok alapján adható pontszámokat, tehát vélhetően tudatosan adott be látványosan gyenge pályázati ajánlatot. "A pályázó az objektív pontszámok alapján utolsó volt, és ezt már azzal sem tudta behozni, hogy a szubjektív [minőségi] kritériumokra maximális pontot kapott."
A tény, hogy a Klubrádió nem tudta megpályázni az általa használt korábbi frekvenciáját a sajtószabadság megsértéséről szóló (per definitionem ellenzéki) kampány zászlóshajója. Tízezrek vonultak az utcára ebben az ügyben, ami egyben az ellenzék legfőbb vesszőparipája volt a kormánybarát tüntetés ellensúlyozására a közvélemény szemében ezen a hétvégén. Közben mindkét oldalról elhangzottak kritikák, hogy a hazai és külföldi média részrehajló volt, tényeket kent el a tüntetések bemutatásában...
Ami számomra vicces, hogy bár a tények a döntés másnapján ismertek voltak, senki sem vette a fáradtságot, hogy értelmezze őket és - véletlenül - a tények alapján értelmezze az eseményt.
A Klubrádió beadott egy pályázatot, ami a pályázati kiírás objektív (tehát előre pontosan ismert pontozási rendszerű) követelményei szerint gyenge volt, valamint nem látszik, hogy az erre pályázatra adományok segítségével összegyűjtött összeget használta volna bármire is. Már feltételezve, hogy a minimum követelményeknek meg tudott volna felelni.
A Klubrádió közleményében csak odáig jutott, hogy nem tudnak az ajánlottnál nagyobb összeget előteremteni. Tekintve, hogy kereskedelmi rádióról van szó, így ez nem tartozik a legjobb kifogások közé - értve ez alatt, hogy a kereskedelmi rádió tevékenysége elsősorban üzletszerű. Különösen rossz válasz abban az értelemben, hogy ez egy pályázat, ahol nem társadalmi munkáért kap jó pontot a rádió, hanem jó gazdálkodásért. A pályázat elvben arra való, hogy más pályázók azonos feltételek mellett kapjanak lehetőséget. Azok is, akiknek nincs 120 milliójuk a bankban és 7 év korábbi gyakorlatuk. Pontosan ez az egész lényege: hogy más is mehessen egy kört.
A Médiatanács a következőképpen nyilatkozik: "Sem a Klubrádiónak, sem más rádiónak nincs „saját tulajdonú” frekvenciája. A frekvenciák kizárólagos állami tulajdonban vannak, amit a rádiók egy pályázati eljárás után 7+5 évig használhatnak. A frekvencia nem kerül a használó tulajdonába, azért 7 vagy 12 év után versenybe kell szállni. A Médiatanács és a pályázati felhívás nem zárhatja el a piacra lépés lehetőségét új szereplők elől."
Azonban, ami a legfurcsább, hogy a Klubrádió által összegyűjtött összeg nem a frekvencia egyszeri megvásárlására kellett. A pályázatban a frekvencia használatának éves díjára kellett ajánlatot tenni. Vagyis a 120 millió forint nem egyszeri 53 millió forint kifizetésére kellett volna felhasználni. Ez némileg árnyalja a képet, azonban egy olyan hiányosságra hívja fel a figyelmet ami mellett nem tudok elsétálni.
Értelemszerűen, a pályázatban megadott minimum 53 millió forintos összeget a rádióadónak kell kitermelni. A 120 milliót fel lehet arra használni, hogy kiegészítse az esetleges hiányos bevételeket. Ez ugyan nem kifejezetten kereskedelmi rádiós taktika, de lehetséges. Mitöbb, még ehhez is lehet pénzt gyűjteni a 120 millióhoz hasonló módon. A pályázati felhívás 7 évre szólt, vagyis a 120 millió forint bőven elég lett volna a pályázati díjra (5%, az ÁFA meg visszaigényelhető) és legalább 17 millió forint évi pluszt adott volna (ha kamatokat is számolunk a lekötött pénzre, akkor 20 milliót is akár). Ebből csak az derül ki a számomra, hogy a Klubrádió vagy annyira rosszul működik, hogy a minimális díj kétharmadát sem tudja kitermelni, vagy pedig meg akarták tartani maguknak a pénzt. Ugyanis a fenti 120 milliós támogatáshoz biztos vagyok benne, hogy bármikor tudtak volna még pár millió forintot összegyűjteni a lelkes hallgatóktól ha megszorulnak.
Mindenki ossza be magának, de diktatúrát kiáltani úgy, hogy utána az egész fejlett világ ezen rugózik, miközben a fentiek alapján egy cég tudatos rossz működése, siralmasabb esetben kapzsisága, még súlyosabb esetben szándékos provokációja áll a háttérben - amelyet a pályázat kiírása, elbírálásának szempontjai ismeretében nem lehet politikainak minősíteni -, minimum azt mutatja, hogy ez az ország nagyon beteg. Immáron nem is egymás nemiszervével, hanem officially a sajátunkkal verjük a csalánt, amikor a külföldi és hazai piacokat diktatúrával fenyegetjük. Félreértés ne essék, a többesszám egyes személy alatt nem a politikusok halandóktól különálló kasztját értem. Még csak nem is a média bukott és szent angyalait. Téged. Engem. Őt. Akik kommentelnek, akik Facebookon posztolnak, akik tüntetnek. Eddig csak ilyen jellegű dominókockáktól volt 320 forint az euró és 450 forint a benzin. Legalább abból ne csináljunk ügyet, ami nem az.
Még azon csodálkozom, hogy a Jobbik nem állt elő a címben található kifejezéssel. Persze az is csak nyálverés lenne, de szereznének vele szavazatot. A baloldal más eszközökkel, de a jobboldalhoz hasonló hatékonysággal csinálja ki magát. Gratula.
