Kétharmados kormányunk, szeretett vezérünk éppen megy le a lefolyón. Elszállt euróárfolyam és a demokratikus fékek és ellensúlyok szétverése a vád. A látszólag jogos a kritika, azonban mennyire releváns ez tényleg az átlagmagyar számára? Tényleg az alkotmánybíróság jogainak csorbítása és a médiatörvény miatt megyünk csődbe? Nem... Vagy mégis?
Először válasszuk szét a FIDESZ kormány belső, kommunikációs bizalmi válságát és az euróárfolyam növekedését. Adott egy olyan párt, amely gyakorlatilag felhatalmazást kapott egy legális puccsra. Igen, a kétharmad lehetővé teszi, hogy olyan alkotmányt írjanak amilyet szeretnének, átírva a rendszert, az egész államkoncepciót. Nyilvánvalóan, az a lehetőség, hogy ki lehet játszani a rendszert, nem jelenti azt, hogy ki is fogják, ráadásul a FIDESZ a választások alatt nem csinált titkot abból, hogy át fogja írni az alkotmányt. Tehát eddig nincs meglepetés. A probléma ott kezdődik, hogy a választók valamiért azt hiszik, hogy a demokrácia minden esetben azt jelenti, hogy közvetlenül is befolyásolhatják a dolog mikéntjét. Ebben viszont van egy kis félreértés.
A választások jelentik a választók lehetőségét, hogy egy reprezentatív demokráciában éljenek demokratikus jogukkal a hatalom gyakorlását végzők megválasztásával. Szinte semelyik "demokráciának" nincs tényleges közvetlen demokrácia komponense (pl. Svájcnak van egy crowdsource-olt közvetlen demokrácia eleme, de a tradicionális nagy demokráciáknak nincs). Ugyanis az ún. demokráciákat tévesen hívjuk így. Ezek reprezentatív képviseleti rendszerben működő köztársaságok. A választási rendszer szerkezete, a politikai kultúra határozza meg, mennyire is képviselik ténylegesen a megválasztott képviselők egyenlően a népesség érdekeit.
A zavar ott kezdődik, amikor egy hatalmi erőt pontosan azzal hatalmazunk fel, hogy átírja a játékszabályokat. Nem, nem azért, mert átírhatja őket. Elvégre is ez volt a deklarált céljuk. Ami a kérdés, hogy vajon ez a hatalmi erő felkészülhetett-e a szabályok átírására? A szavazók biankó csekket írtak alá, amikor felhatalmaztak egy pártot arra, hogy írja át az Alkotmányt: elvégre is nem volt megfogalmazva előre a szöveg a választásokkor. Szükséges lenne-e ez? Úgy látszik igen. A parlamenti erők a kétharmad előtt minden bizonnyal elfogadtak volna egy olyan változtatást az alkotmányban ami ezt a biztosítékot beépíti. Csak senki sem gondolt rá, mert még soha nem merült fel, hogy egyetlen pártnak lehetősége legyen mindent megváltoztatni.
A gazdasági, adózási bénázás, a hatalom átszervezése, médiatörvény. Nos, ezt az eddigi kormányok alatt azért nem láttuk, mert vagy hazudtak (reggel, este...), vagy pedig mert eleve nem kellett átszervezni (mert a rendszerváltás óta azok az emberek ültek a megfelelő helyeken amelyeket 4 év híján a folyamatosan kormányon baloldal amúgy is szeretett).
Euró. Mintegy 20% árfolyamnövekedés pár hónap alatt. A média és az átlagember is úgy látja, hogy ez a rossz-gonosz FIDESZ és a Viktátor romboló munkája miatt van így. A média szinte axiómaként kezeli, hogy a kormány közvetlenül képes és köteles kezelni a kérdést. A hivatalos védekezés szerint külső támadás, piaci manipuláció és a korábbi (most ellenzéki) kormányok romboló munkája miatt alakult ki a helyzet. Ebből persze senki sem hisz el egy büdös szót sem.
Tehát akkor a lehetőségeink, hogy az ország szavazói által megválasztott politikusaink mind szélhámosok/maffiózók, esetleg dilettánsok, vagy tényleg a romlott nyugat imperialista támadásáról van szó.
A magyar ember 1990 óta él olyan rendszerben, amely azt állítja magáról, hogy demokratikus. Az elméleten kívül azonban semmi tapasztalatunk nincs erről a rendszerről. Az átlagpolgár pedig még elméletben sem tudja mit jelent ez. Mindenki úgy beszél a demokráciáról, mintha ez azt jelentené, senki nem lesz elnyomva, nem alakulhat ki olyan szerkezet, amikor az emberek egy csoportja nagyobb hatalommal rendelkezik mint a másik. Ez nyilvánvalóan baromság. Mégis, ha felmerül, hogy holnaptól egy csoport (mindegy melyik: jobboldaliak, gazdagok, zsidók etc.) hatékonyabban befolyásolhatja az államot, akkor valaki diktatúrát és elnyomást kiállt.
Kicsit az a benyomása az embernek, hogy sokan el vannak tévedve a választások rendszerét illetően. Bár demokratikusan megválasztott egy kormányt és egy parlamentet az ország, majd utána megy a vergődés, hogy valakinek ez nem tetszik (technikailag ez lehet akár 50% felett is, hiszen a három erőre szavaz az ország, akkor 30%-kal is alkothat valaki kormányt - itt most túlnyomó többség szavazott ugyanoda). Ez a népesség úgy érzi, hogy a kormány bármit csinál ami a számára nem elfogadható, akkor el van nyomva.
És persze a legelterjedtebb nézet: ha kimegyünk az utcára a dolgok HOGYANJA kellene változzon. A tüntetők szerint az lenne demokratikus ha a kormány enged a nyomásnak és nem azt csinálják amit akarnak (ergo amire megválasztották őket), hanem azt amit a tüntetők akarnak?
A parlament azért van, hogy Marcsi néninek ne kelljen értenie, átlátnia minden államigazgatással kapcsolatos ügyet. Ha ezer, tízezer, százezer embernek nem tetszik ez, az csak üzenet, hogy a tisztelt képviselők bajban lesznek a következő választásokkor ekkora létszám erejéig. Ezt a világon a kormányok sokféleképpen szokták kezelni. Az egyik megoldás, hogy a problémás döntésért felelős vezetőt lemondatják, így egy új vezető új megoldást alakíthat ki, amely kisebb ellenállást vált ki, vagy megnyugtatja az elégedetlenkedőket.
A probléma akkor van, amikor az ellenzék vonul ki az utcára ideológiai problémák miatt. Ugyanis azzal nem lehet mit kezdeni. Azért lehet reklamálni, hogy nem tetszik az Alkotmányban a 3.§. Azért is, ha nem tetszik a magas euró árfolyam. Azonban ha valakit megválasztanak mert konzervatív és az államot úgy szereti, ha szép piramis alakú (minél hegyesebben áll, annál szebb), akkor nem várható el tőle, hogy meghatódjon attól amikor a liberális ellenzék ezért reklamál. Egyszóval, egy megválasztott párttól ne várjuk, hogy az ellenfelei politikáját fogja folytatni. Joggal gondolhatja ugyanis, hogy azért választották meg őket és nem az ellenfeleiket, mert azt képviselik amit és nem az ellenkezőjét. A kínos, hogy a média és az elégedetlenkedők úgy állítják be, mintha a demokrácia alapkövetelménye lenne, hogy a megválasztott kormány azt csinálja amit a tüntetők mondanak.
Dilletantizmusról. Tegye fel a kezét aki már sok-sok országot vezetett sokáig! Sőt egyet, de többször! Egyet, egyszer? Nem, nem közigazgatási emberek lesznek politikusok. A politikus a világon sehol sem a szakember. Ő képvisel, a szakember mondja meg neki, hogy miképpen célszerű ezt tennie. Vagyis a politikusok általában csak dilettánsok, akik a hatalmi erővonalak mentén egyensúlyozva próbálnak - számukra - értelmesen irányítani. Egy olyan országban ahol a plebsz meg van győződve arról, hogy ért az állam irányításához (mint a focihoz), miből gondoljuk, hogy a politikusok másképpen fognak működni? A szakemberek jók vajon? Eddig minden kormány bénázott. Sokat. Az egyetlen nagyobb sikertörténet horrible dictu a Bokros-csomag, amiért az Bokrosnak zátonyra futott a politikai karrierje (talán azért mert szakember és nem politikus). A többiek akár bal, akár jobb oldalt álltak óriási bakikat vétettek. Minden kormány. Kivétel nélkül. Most akkor a politikusaink rosszak, vagy a szakemberek? Esetleg a politikusok nem hallgatnak a szakemberekre? Talán az átlagember, aki választja a politikusokat nem képes megtalálni azt az egyet, aki hallgatni fog? Sőt, továbbmegyek: értelmes ember azért nem megy politikusnak, mert nincs kultúrája és megbecsülése? A 90-es évek 'vállalkozó' képe villan fel mindenkiben amikor a politikus szót meghallja? Akkor ki megy politikusnak? Aki nem ért hozzá, aki tényleg szélhámos, vagy aki megfelelően van összekötve? Kinek a hibája ez? A politikusnak nem, az is csak egy munka és nem lesz valakiből igazi politikus ha nem választják meg. Akkor ezek szerint marad a választó, aki a politikust parlamentbe juttatja.
Külső kényszer. 20% pár hónap alatt. Ha leértékelnek valamit az két dolog miatt lehet: vagy mert kiderült időközben, hogy tényleg kevesebbet ér, vagy pedig spekuláció miatt. Az első esetben az azt jelentené, hogy eddig felülértékelt volt a forint és ezért volt 260 forintos eurónk. Ha korrekció, akkor eddig csaltunk és kérem ennyit érünk. A másik lehetőség azonban az, hogy ez spekuláció, amihez bár a politika muníciót szolgáltat, de kétségesnek tartom, hogy innen célszerű elindulni. Évek óta hallgatjuk a jobboldalt arról, hogy eladják az országot, hogy mennyire kiszolgáltatottak vagyunk a külföldi pénztőkének, fúj globalizáció, éljen a szuverenitás. Ez lenne az oka a nagy 'csökkentsük az államadósságot' tervnek is: kisebb függés. Mit látunk most? Valamiért az EU kilóra torpedózza meg ennek az országnak a demokratikusan megválasztott kormánya által hozott döntéseket, mert szerintük szar. Az IMF jellemző előírásai az általuk elképzelt konkrét megvalósítást erőltetik, amelyből korábban csak az derült ki, hogy adósságcsapdába hajtja az országot. Azt látjuk, hogy médiatörvény és 'elnyomott' demokrácia ide vagy oda egy marginalizált ellenzék mellett a túlnyomó többséggel rendelkező kormányt a külföld - az ellenzék elképzeléseit szajkózva - ellehetetleníti.
Nem, nem a FIDESZ-t védem. A demokráciát. Ugyanis a fenti helyzet azt jelenti, hogy az ország népessége által meg nem választott, sőt, nem is állampolgár emberek mondják meg mi történjen az országban. EZ a demokrácia vége, nem pedig a hatalomközpontosítás.
A választók jellemzően dilettánsok. Választóként is. A nagy tiltakozással, utcáravonulással, magyar virtussal pontosan azt érik el, hogy a választóktól független politikai szereplők rájuk hivatkozással a saját agendájukat tolják. Osztd meg és uralkodj. Magyarország tényleg egy gyarmat, ráadásul mezei közpolitika miatt. Csak éppen, nem magyar mezei politika miatt. Ma már ott tartunk, hogy a média arról beszél az EU, IMF, az Egyesület Államok, Angela Merkel akarja megmondani milyen törvényeket hozhat, vagy nem hozhat egy ország parlamentje, hogy az óriási fölénnyel megválasztott kormányt egy (senki által sem választott) szakértői kormány váltsa le. Tényleg ennyire a zsebükben vagyunk? Tényleg ennyit ér a magyar választó véleménye? (Amit akkor is tisztelni kell ha az szerintük rossz, mert nekik nem osztottak lapot!) Most komolyan az EU kényszerít ránk egy államot, államigazgatási elvet, ideológiát? Túlreagálnék? Nem hiszem. Ami az egészben az überciki, hogy a drága nép, a média, és persze az ellenzék is tapsol ehhez. Vajon amikor a jelenlegi ellenzéket buktatja majd az EU, mert máskor egy másik helyzetben az lesz számukra a fontos akkor is tapsolni fognak? Ezzel az erővel meg is szüntethetjük a magyar államot és szétoszthatjuk az országot a környező államok között. Legalább akkor lehet függetlenségi harcokat folytatni ha valami nem tetszik. Abban sem vagyunk jók, de legalább már megszoktuk.
Hogy mit lehetne tényleg tenni? Talán megtalálni azokat az embereket, akik kompetensek és hajlandóak képviselni amit szeretnénk (egy képviseleti demokráciában ez a rendszer működőképes). Talán ha segítenénk nekik abban, hogy mások akik velünk egyetértenek megérthessék: a hőbörgés nem vezet sehová. Közös cél és közös képviselet kell. Nem mindenkinek, csak azoknak akik egyetértenek. Nem mindenben, csak abban amiben egyetértenek. A tuttit csak az mondhatja meg, aki mögött sokan állnak. Egyébként csak mindenki összevissza kiabál.
