Az események felgyorsultak. Bajnai feldobta, Schiffer eldobta, Orbán kidobta, Schmitt mellédobta, Vona újradobta miközben az EU faltolt. Ami a vicces, hogy bár még a szavazók nézik a meccset, de már csak azért mert nem megy más. A véleményvezérek új sportágat akarnak, nem is új meccset. Okkal.
Már a választások előtt is sokan azért fontolgatták, hogy a Fideszre szavaznak, mert nincs alternatíva. Az ellenzék egy kalap vöröskés guánóként virít a bazsalikomos paradicsomos spagettinek is nézhető zászló kivágott közepén, miközben a kormánypártok a koriander/jalapeño/lime-hagyma-paradicsom kombót hozták, igaz, mint később kiderült egy csipetnyi banánnal kiegészítve.
Összességében a szavazók feloszthatók a főként csoportdinamika (én törzsem - te törzsed) által, látszólag ideológiai alapon felosztott két (esetleg három) nagy csoportra, valamint a szerencsejátékos hangulatú nem biztos pártválasztók óriási tömegére. Természetesen ez utóbbiak sem teljes létszámukban biztosak politikai identitás(zavar)ukban, ami abban is jól látszik, hogy az elmúlt 10 évben hol ide, hol oda szavaztak. Persze mindig jól meg tudták magyarázni maguknak. És ez így van jól.
Ami a probléma, hogy a magyarázatok nem meggyőződésre épültek, hanem lovi tippekre. Az átlagember már a napi 2-4% euróárfolyamváltozáson is játszik, így a politikában miért ne tenné? Ráadásul azonos módon: fogalmunk nincs a devizapiacról és a hatalomról, de az ügyeskedés évszázadok óta bejött, akkor nekünk most miért ne jönne be megint?
Itt állunk félidőben egy de jure bukott kormánnyal, egy de facto használhatatlan ellenzékkel, bal és jobboldalon egyaránt mindenben csalódott szavazókkal, véleményvezérekkel, egy krízisben lévő és egyben teljesen szerepet tévesztett EU-val és persze minden alternatíva nélkül, mert erre senki sem készült. Illetve, aki készült, azt nem fogják elfogadni. Igen, igen természetesen nem csak Bajnai és a Haza és Haladás az egyetlen olyan non-profit, amelynek kettős (társadalmi és politikai) célja van. Azonban a szakértői kormányzás Magyarországon olyan mint az alkoholmentes sör. Van, nem árt, csak értelme sincsen sok.
Egyre több a hang, aki valami újat akar. Nem az EU fenekében lihegést, nem a jelenlegi bukott pártok újraöltöztetését, hanem valami olyat ami esetleg meg is old problémákat. Persze az állam eleve azt a feladatot látja el, hogy megoldjon problémákat. Pontosabban a véges erőforrásokat osztja el úgy, hogy a legfőbb problémák megszűnjenek. Elvileg. Politikai ideológiától és hozzáértéstől függetlenül ez eddig semelyik félnek sem sikerült. Ami az igazán ciki, hogy melós és értelmiségi egyaránt nehezen tudja elhinni, hogy ez egyáltalán még lehetséges valahogy.
Az észtek másképp csinálták. Míg mi magyarok folyamatosan arra koncentráltunk, hogy csak ne fájjon, ők arra koncentráltak, hogy fájjon csak nagyon, de utána jó legyen. Viszont bejött nekik.
A magyar ember eddig kivétel nélkül mindig arra szavazott, aki azt ígérte eljön a kánaán. Pedig még ha jól csinálnák sem jönne el még sokáig. Ha jól csinálják, akkor még 30 évig, ha rosszul még 300-ig. Ugyanis a világ halad és mi lassabban haladunk. Nekünk fontosabb az, hogy azt ígérjék, nem fog fájni, mint hogy tényleg ne fájjon. Amikor pedig fáj, akkor azt választjuk, aki azt ígéri mindjárt elmúlik. Puhapöcsök vagyunk. Ráadásul hisztis puhapöcsök.
Én arra szavaznék aki azt mondja fájni fog, aki azt mondja, hogy szívatni fog, de van pár cél amit rendbe fog rakni mindenképpen és rendbe fog rakni belátható időn belül. Nem titok előttünk, hogy azért magasak az adók, mert nem fizetjük be őket, és azért nem fizetjük be őket, mert magasak. Nem titok, hogy azért vannak betarthatatlan jogszabályok, mert agyatlanul szigorúak, viszont azért sem merül fel, hogy a többség betartsa őket, mert annyi van belőlük, hogy minden ezer jogsértésből ha egyet elkapnak (azon kívül persze, hogy más sem tartja be és a hatóságok is válogatnak mit akarnak betartatni és mit nem). Nem titok, hogy legyen az magánember, politikus, rendőr vagy multi alkalmazottja az egyetlen törvény amit minden esetben betartanak az erőé. Egy mezei KFT is keménykedik az ügyfeleivel, mert a hatóság nem lép fel ellene és szinte bármelyik ügyfél erre a célra szánt anyagi háttere eltörpül amellett amit a KFT veszíthet. Ez egy multinál még súlyosabb, a hatóságnál pedig szinte végtelen, hiszen ott közvetlen alapjogsértések sem kerülnek kivizsgálásra.
Akik a rendszert ilyen siralmas állapotban tartják mi vagyunk. De nem, egyenként nem vagyunk bűnösök. A szavazók egyenként nem imbecil, dilettáns barmok, akik nem képesek felismerni, hogy igazából azzal, hogy a szomszéd nemi szervével verik a csalánt, akkor a sajátjukkal is. Csoportosan vagyunk díjnyertes idióták. Mert nincs három magyar aki egyetért melyik negyedik legyen a főnök. Mert nem értjük meg, hogy a közös erőfeszítés nem azt jelenti, hogy én szavazok, majd a másik erőfeszít. Igen, ez azt jelenti, hogy megint szívni fogunk. Esélyesen valaki jobban, valaki kevésbé, amilyen a kiindulási helyzet volt. De ha nem vállaljuk fel, akkor minden megy a maga útján és szemfüles, helyzetben lévő honfitársak szopatnak majd bennünket. Csak azért, mert ők nem akarnak a rossz végén lenni a dolognak. És akkor már hiába nyavalygunk.
A média, az ellenzék és a kormánypártok sem tudnak kiszakadni a személyi kérdések bűvköréből. Amikor a parlament döntést hoz, Orbán a diktátor, amikor Orbán nem csap szét Matolcsy és Járai között, akkor is Orbán a bűnös. Most akkor diktátor vagy nem? Vagy ha már diktátornak kiáltjuk ki akkor viselkedjen is úgy? Amikor a 2/3 a saját érdekei mentén kialakít egy hatalmat bebetonozó törvényt kiakadunk, hogy megteheti, de amikor nem fizetünk adókat, mert érdekünkben áll, akkor az más. A demokrácia arról szól, hogy mi szavazók vagyunk az állam. Az állam nem valami külső hatalom, amiért nem vagyunk felelősek. Illetve fordítva: ha az államot úgy kezeljük, mint valami hatalmunkon túl működő szülőt, akkor úgy is fog viselkedni.
Vajon mikor írja le valaki, hogy kell egy szervezet, amely felvállalja azt a pár nagy, igazi problémát amivel küzdünk, belevág egy olyan reformsorozatba, amely azokat és csak azokat a területeket érinti és úgy és csak úgy ahogyan a programjában leírta. Tíz pont. Tíz koncepció, hatástanulmányokkal és szakértőkkel. Hogy a kormány ne legyen "szakértőietlen". Választások előtt, hogy a választók kiegyensúlyozottan dönthessenek. Megválasztott kormányként, hogy demokratikus legyen. És kikötve, hogy négy évig csak ez lesz prioritás és egy darabig rossz lesz. Majd a szakértői anyag azt is megmondja meddig lesz rossz. Ha létező párt csinálja nehezen lesz hitele. Ha új párt, nehezen lesz támogatottsága. Hogy pártot eladni bulvárral jobban lehet, mint valós programmal? Mindent jobban el lehet adni bulvárral, mint igazi tartalommal. És? Ez nem az RTL Klub, hanem a köztársaság kormánya. Talán mostanra már egy kicsit kiábrándultak a szavazók is a szappanopera-köztársaságból.
